Japánnak 8 nagy tájegysége van, ezek Északról Dél felé: Hokkaido, Tohoku, Kanto, Chubu, Kinki/Kansai, Chugoku, Shikoku és Kyushu. Ötödikként a Kansai/Kinki régióval foglalkozunk, melybe Kyoto, Shiga, Osaka, Nara, Mie, Wakayama és Hyogo tartoznak. Korábban írtam már Naráról, Kyoto-ról és Osakáról, így ezekhez maximum kiegészítőket fogok ajánlani, míg a többi területről kicsit igyekszem többet írni.
Kyoto prefektúrában Kyoto városról már írtam, de további gyönyörű helyeket találunk Uji, Amanohashidate és Miyama városokban is, úgyhogy nézzünk is szét. Uji-ban található a méltán híres Byodoin templom. Eredetileg Fujiwara no Michinaga külterületi villájának készült, 998-ban. Michinaga fia rendelte el az épület templommá alakítását, és kibővítését, beleértve a Főnix épületet, melynek ugyan eredetileg volt másik neve, végül ez ragadt rá az alakja és a tetejét díszítő két főnix szobor miatt. Ma ez található a 10 yenes érme hátoldalán. Rövid, japán nyelvű vezetett túrán vehetünk részt 300 yenért, mely keretében bemehetünk a főnix épületbe, és 20 percenként indul, így nem kell sokat várnunk, ha lekésnénk az egyiket. Bár a templom több épülete többször leégett vagy elpusztult különböző természeti csapások miatt, a Főnix épület sose pusztult el, így ez az egyik legrégebbi álló faépület egész Japánban. 
Megnézhetjük még a Koshoji Templomot, Mimurotoji templomot és a Mampukuji templomot is, ahol egy nagy Hotei szobrot is láthatunk. Ezen felül a Ujigami templom is elérhető, melyről azt tartják, hogy ez a legrégebbi shintó templom japánban, melyet 1060-ban építettek. Ha egy kis sétára vágyunk, az Uji folyó mentén megtehetjük, de akár hajókázhatunk is rajta, a kormorán halászat idején. Uji a teájáról a legismertebb, jó minőségű teát és abból készült édességeket kóstolhatunk a helyi éttermekben és kávézókban. Továbbá bekukkanthatunk a nemrég nyílt Nintendo múzeumba, ahol a Nintendo történelmét, játékait nézhetjük meg, illetve az alap belépővel kapunk kis érméket, melyekkel a játéktermi gépek próbálhatóak ki, és ha nem érezzük elégnek, vehetünk még.
Amanohashidate nem az a hely, ahova a templomok, vagy a modern épületek miatt megyünk, sokkal inkább a természet az ami hivogat minket. Japán egyik legszebb falvának tartják Ine-t, mely régóta halászfaluként van számontartva. Egyedi házai a funeya-k, melyek lényegében két vagy 3 emeletes épületek, alsó szintjükön garázs található, ahol a kis hajók parkolnak, sok ma turistaszállásként üzemel, de népszerűségük miatt nehéz foglalni őket. Legjobban a tengerről lehet megnézni Ine falvát, melyet hosszabb-rövidebb hajós túrák keretein belül tehetünk meg, 1000-1200 yenért.
Az Amanohashidate homoknyúlvány a Földet és a Mennyeket összekötő útra hasonlít, és nagyon régóta kedvelt látvány, olyannyira, hogy Japán három leglátványosabb helyének egyikeként tartják számon (Miyajima és Matsushima mellett). A homoknyúlvány 3 kilóméter hosszú, legkeskenyebb részén mindössze 20 méter széles, és nagyjából 3000 fenyő, több fajtából díszíti. Sétálva 45 perc, biciklivel nagyjából 15. Kisebb szentélyek, boltok és wc-k is találhatóak rajta, így nem kell féljünk a nekivágástól. Legszebb azonban, ha felvonóval, vagy gyalogosan felmegyünk a közeli kilátóba, de a fehér homokos strandjain a mélykék vízben is fürödhetünk a meleg napokon.
Miyama városa egy farmváros, mely épületei úgy élték túl az évszázadokat, hogy folyamatosan lakták őket. A völgyekben kisebb falukat nézhetünk meg, melyek közül a legnosztalgikusabb talán a Kayabuki no Sato (Kayabuki falva), ám itt is, a legtöbb épület magánház, így nem lehet bemenni. Az egyetlen épület, amibe be lehet menni, az a múzeum, de találunk még indigó műhelyeket és túraútvonalakat is. Igazából a Kyoto-hoz legközelebbi falusi élményt nyújtó hely, így ha más hasonló hely nincs az utitervünkben, mindenképp megéri.
Shiga prefektúrát sajnos én nem találtam túl érdekesnek, az egyetlen, amit meg tudok említeni, az a Ninja ház és a ninja falu Koka (Koga) városában. Koga és Iga városa is ninja városnak számít, de Koga látványosságai kicsit talán kevésbé célpontjai a turizmusnak, ennek minden hátrányával és előnyével ajánlom. A ninja ház több mint 300 éve áll, és korábban ninják lakták. Ma bár kívülről egy egyszerű háznak néz ki, belülről csapdák és jelzőrendszerek hivatottak megakadályozni a behatolókat, míg titkos ajtók és járatok biztosítják a menekülést szükség esetén. Az ide látogatók mindent is felfedezhetnek, de a ninják által elsajátított technikákat bemutató kiállításokon keresztül tájékozódhatnak tovább, vagy akér a shuriken dobást is kipróbálhatják az erre kijelölt területen. A ninja falu kicsit lelakott japán többi látnivalójához képest, de ninják lakta házakat találunk itt többek között, melyek közül az egyikben elmagyarázzák nekünk a csapóajtók használatát, de a másik, talán érdekesebb része a helynek a shuriken dobó aréna, és a ninja technikák kipróbálása, mint a falra mászás ninja eszközökkel, vagy vízen járás.
Osaka prefektúrából Osaka városát tudnám csak hozni, de erről másik posztban olvashattatok, így menjünk is tovább Nara prefektúrába. Nara városáról itt olvashattok. Yoshino városát azoknak ajánlom, amik templomokat szeretnének nézegetni. Egyik, amit meleg szívvel ajánlok, a Yoshino Mikumari Shrine, amit Toyotomi Hideyori építtetett, 1604-ben, több kisebb, mozgatható templomépülettel rendelkezik, illetve Ameno Mikumari-nak, a vizek és gyerekszülések istenjének vannak ajánlva. A helyet, vagy bármely más környékbeli templomot a tavaszi cseresznyevirágzás alkalmával ajánlom látogatni, hiszen már a 16. században is tartottak itt shoguni hanamikat (hanami=virágnézős piknik).
Másik térség Asuka és Sakurai. Asuka az ókori Japán első fővárosa volt (Asuka időszak, 538-710), és olyan híres alakok éltek itt, mint Shotoku herceg, vagy a Fujiwara klán, de ekkor kezdődtek meg a más hatalmakkal való kapcsolatfelvételek és Buddhizmus behozatala is. Ebből kifolyólag a legrégebbi templomok, sírdombok és épületek itt találhatók egész Japánban (kivéve amiket megőrzés céljából elszállítottak). Ellátogathatunk az Asukadera templomba, és megnézhetjük a 609-ban készült ülő bronz Buddhát, vagy a Kashihara templomba, amit Jimmu császárnak ajánlottak, Japán első uralkodójának.
Amennyiben a Jomon, Yayoi, Kofun, Asuka, Nara, Heian, Kamakura vagy Muromachi korszakok valamelyike, vagy mindegyik érdekel minket, erősen ajánlom a Archaeological Institute of Kashihara-t, ami egy nagyobb tér, és múzeum az adott korszakokból fennmaradt/feltárt leleteiről és eszközeiről. A leglátványosabb Asukában az Ishibutai sírhely, melyről úgy tartják, hogy Soga Umakonak készült, aki a korszak legnagyobb részében uralkodott. Japán legfontosabb irodalmi műve is ebből a korszakból származik, ez pedig a Manyoshu. A Manyo kultúra komlexuma az iromány nyomán készült képeket, és valószínűsített életet mutatja be, viaszbábukkal és épületekkel. 
Sakurai környékéről a természet közepén található templomokat, a Hasederát, a Muroji templomot, a Tanzan és Omiwa templomokat tudom ajánlani. Gyönyörű lámpások, hatalmas épületek, vagy éppen 13 emeletes mini pagodák teszik őket egyedivé. Azoknak, akik nincsenek oda a japán shinto és buddhista templomokért, szerintem nem éri meg az út, de aki túrázni vágyik, az a Yamanobe-no-michi úton elindulva körbesétálhatja a környéket, mely egyébként a legrégebbi feljegyzésben említett útvonal. Mivel elég hosszú útról van szó, nem biztos hogy megéri az egészet végigsétálni, de a legkedveltebb 10 km-es szakaszon wcket, autómatákat, zöldség és gyümölcs standokat is találunk, továbba pár kisebb emelkedőt leszámítva egyszerű sétaútvonal a kezdőknek is.
Mie prefektúrában az első és talán legfontosabb megállónk az Ise templom külső és belső tere. A templomot a legfőbb istenségnek Amaterasu-nak ajánlották (napistennő), és építési stílusa is teljesen eltér a többi szentélyétől, lévén hogy nagyjából 2000 évvel ezelőttre datálják építését. Minden 20 évben újraépítik az eredeti alapján, a legutolsót 2013-ban fejezték be. A Naiku (belső templom) az egyik része ennek, mely az Uji-hídtól indul, át a Isuzugawa folyón, és miután elvégeztük a megtisztulási rítust, a nagy torii kapun átmenve újabb lehetőséget kapunk, hogy a szent folyó vizében újra megtisztuljunk. A külső templom nagyjából 500 évvel a belső után épült és ugyancsak 20 évente újjáépítik. A Sengukan Múzeum az egyik itt található legérdekesebb rész, melyben a belső templom replikáját és fő szentélyének replikáját is tartalmazza. A belső templomba vezető, nagyjából 1 km hosszú út az Oharaimachi, melynek hagyományos épületei ma édességeket, helyi udont, vagy éppen szuvenírt árulnak. 
Isében található továbbá a Meoto Iwa sziklaegyüttes, mely a híres "Házas sziklák"-at takarja, a nagyobbik a férjet, a kissebbik a feleséget jelképezi. A kettőt shimenawa kötél köti össze, melyet évente 3x cserélnek. Napfelkeltekor, vagy magas vízszintnél érdemes látogatni, mert ekkor a 2 szikla külön álló, és köztük kel fel a nap nyáron.
Isében található továbbá a Ninja királyság, mely a Azuchi-Momoyama korszak beli kastélyváros mása, és múzeumok, éttermek, előadóterek, labirintus, és sok más is található itt. A vár belseje ugyan modern, de a városba lépéskor ha olyan jegyet választunk, felvehetünk egy kosztümöt, és meglátogathatunk mindent 4900 yenért. Természetesen ha nem akarunk egy egész napot itt eltölteni, már 1500 yenért is be tudunk menni, de ez esetben a kipróbálni vágyott dolgokért fizetnünk kell 500-3000 yen között, illetve kosztümöt sem kapunk. Ettől függetlenül szerintem nagyon megériheti, ha van időnk végigjárni.
Isétől 1,5 órára fekszik Iga városa, melyről korábban már tettem említést, mint a ninják egyik fő városa. Az Iga Ninja múzeum kívülről egy egyszerű épület, de belül átfogó élményben lehet részünk. Vezetett túra keretében elmesélik nekünk a titkos ajtók és egyebek működését, illetve egy színpad is helyet kapott az épületben, ahol ninja harcok és bemutatók láthatóak. Az alap belépő 800 yen, míg a show-k 500 yenbe kerülnek. Az egész épületben minden ki van írva angolul is, de az előadások csak japánok, mégis szórakoztatóak a nyelvet nem beszélők számára is.
Wakayama prefektúra legfelkapottabb helye a Koya-hegy, ahol buddihista templomban tölthetjük az éjjszakát. A hegy a Shingon buddhizmus központja, mely köré kisebb város alakult. Több épület is ajánl szállást az ide érkezőknek, szerzetesek reggelijével és részvétellel a reggeli imában. Az Okunoin templom az a hely, ahova a legtöbben mennek, ha el akarnak vonulni a nyílvánosság elől. Úgy tartják, hogy a szekta alapítója, Kobo Daishi továbbra is itt imádkozik, várva a jövő Buddháját, hogy eljöjjön érte. Az Ichinohasi híd a Kobo Daishi mauzóleumához vezetó első bejárat, mely előtt meg kell hajolni. Ezt követi egy 2 km hosszú szakasz, ahol megközelítőleg 200.000 sírhely található. Rengeteg buddhista szerzetes, és prominens személy is ide temettette magát, hogy közel legyenek Kobo Daishi-hez, aki elhozz nekik a megvilágosodást. A másik hely amit meglátogatnék, az a Tokugawa mauzóleum. 2 épületből áll, melyeket 20 éven keresztül építettek, az Edo korszak elején. Az egyiket Tokugawa Ieyasunak, a másikat fiának, Hidetadának emeltette Iemitsu, a 3. Tokugawa shogun. Érdemes figyelemb venni, hogy a Tokugawáknak rengeteg síremléket emeltek, ezek közül a legnagyobb a Nikko-i Toshogu.
Wakayamában maradva egy másik részére átmenve, érdemes megnézzük a lélegzetelállító Kumano Nachi Taisha-t, ami egyike a 3 Nachi templomnak, és ami mellett található Japán legnagyobb vízesése. A hely először csak a vízesésből, majd egy shintoista templomból, végül egy buddhista templomból állt, de ezek sose voltak külön irányítás alatt, bár a Meiji korban szétválasztották őket, a mai napig 1 épületkomlexumnak számítanak. A hely ingyenesen látogatható, kivéve a pagodát és az ereklyéket rejtő kincses házat.
Hyogo prefektúra központja Kobe, amiről itt olvashattok. Azonban a városon kívül azért sok mindent érdemes még itt megnézni. Itt található például a Kansai térség egyik legjobb onenvárosa, Kinosaki. A 8. század körül fedezték fel itt a termálvizet, és azóta szolgál a gyógyítás és pihenés központjául. Nagyon hangulatos, régi stílusú onsen.
Számomra az egyik leglátványosabb helyszíne a Takada várromok. Ellentétben sok japán várral, ezt nem állították helyre, de falai töredékei is látványosak, jól kivehetőek a szobák és az elrendezés. Hogy miért épp ez? Sokan hívják az Égen lebegő várnak, mivel ősszel, pirkadatkor minden harmadik nap a hegy maga köd homályába kerül, míg a vár tisztán az égen úszni látszik. Felmenni a nem gyakorlott túristáknak kicsit emberpróbáló lehet, ugyanis legalább 35 percet kell másszunk felfelé a gyönyörű kilátásért. Fent egy egyirányú útvonalat követve érhetjük el különböző részeit az egykori Takada várnak, melyet Tokugawa rombolt le miután a Takadák Sekigaharánál ellene vonultak 1600-ban. 
Végül pedig a hatalmas és hófehér Himeji kastély sem hagyható ki. Nekem még 2016-ban volt rajta a listámon utazásnál, de sajnos akkor diákként túl kiesett a többi látnivalómtól, így kicsit drága lett volna még oda is kimenni. Beceneve a Fehér gém kastély, az eleganciája miatt. Továbbá sose remboltaa földrengés, háború vagy tűzvész, így az egyike az eredeti 12 kastélynak. A mai formáját 1609-ben érte el, közel 80 épületével. Bár a kastélynak van ingyenes külső része, a belső és a belső kert kész is fizetős. Jegyeket érdemes előre megvenni, hogy elkerüljük a hosszas sorbaállást.
Ezzel pedig el is értünk a Kansai/Kinki régió végére. Ha az egészet be szeretnénk járni, 1 hónap se lenne szerintem elég, így több utat is érdemes tervezni. Ezt segíti nekünk a Kansai One pass, amit egész Kansai régióban tudunk használni mint utazó kártya, természetesen feltöltéssel. Ennek nincs lejárata, így többször is tudjuk használni.